Foktő Község Óvodája

Honlap-Óvoda (szerkesztett)

Óvodánk Foktő község középpontjában helyezkedik el. Az épület nagy része közel 100 éves. 4 csoportszoba, egy közös, de koedukált mosdó, egy tálaló konyha és egy irodahelyiség található benne. A 4 csoportszobából 2 funkcionál foglalkoztatóként, 1 tornaszoba és egyet a nagycsoport étkezőnek és fektetőnek használ. Csoportjaink jól felszereltek, a különböző fejlesztési területekhez változatos tevékenységi formákat tudunk biztosítani.

Udvarunk hatalmas, szép mászó várakkal, homokozóval, hintákkal. Füves és térkövezett talaj biztosítja a szabadban szervezett tevékenységek változatosságát.
Intézményünk 2000 júniusa óta, sajnos csak 2 csoportos óvodaként működik, Foktő Község fenntartásában, részben önálló intézményként.

A 2013.06.13-án kelt Alapító Okirat szerint 2 csoportszobával, 65 férőhellyel rendelkezünk. Feladatunk a nappali rendszerű óvodai nevelés: általános feltételek szerinti nevelés-oktatás, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása.

Az elmúlt évek létszámadatai:

Gyermekek:
                                   nevelési év elején                               nevelési év végén
2013/14:                                 41 fő                                                  49 fő
2014/15:                                 40 fő                                                  45 fő (becsült)
Jelenleg 3 sajátos nevelési igényű gyermeket nevelünk.

Dolgozók:
A törvény által előírt, csoportonként 2 fő óvodapedagógus, 1 fő óvodai dajka minden évben biztosított volt az intézményben.

Jelenleg kinevezett dolgozók:
            Név                                                    Szakképzettség
Szvétek Tünde                                               óvodapedagógus
Mácsai Lívia                                                  óvodapedagógus        (GYED-en)
Krauszné Krizsán Szilvia                               óvodapedagógus        (GYED-en)
Bánki Zoltánné (megbízott óvodavezető)     óvodapedagógus
Aradi Nóra                                                    óvodai dajka
Kanczlerné Petróczki Éva                             óvodai dajka               (GYED-en)
GYED-en lévőket helyettesíti:
Mikolovics Olga                                            óvodapedagógus
Karap Judit                                                    óvodai dajka képesítése nincs

Csoport elosztás:
Mici Mackó csoport (Kis-középső)
Gyermeklétszám: 20 fő (2,5-5évesek)
Óvónők heti váltásban: Bánki Zoltánné
Dajka: Karap Judit

Katica csoport (Középső-nagy)
Gyermeklétszám: 21 fő (5-7 évesek)
Csoportvezető óvodapedagógus: Mikolovics Olga
Délutános óvodapedagógus: Szvétek Tünde
Dajka: Aradi Nóra

Részletek a Pedagógiai programunkból
A feladatok tervszerű, hatékony végrehajtásának érdekében, céljaink teljesüléséért létrehoztuk a „Játék vár” nevet kapó pedagógiai programunkat, melyben Küldetésnyilatkozatunkat az alábbiakban fogalmaztuk meg:

Óvodánk a debreceni epochális rendszerű programot alapul véve dolgozta ki a helyi programját. A rendszer alapelveit vette át, a változtatások a saját elgondolásunkat, meggyőződésünket tükrözi, mely gyermekeink egyéni fejlődését szolgálják. Célunk olyan intézményi rendszer kiépítése melyben gyermekeink a nap minden pillanatában jól érzik magukat. A családias, jó hangulatú, biztonságos környezetben kívánjuk céljainkat megvalósítani. Biztosítani szeretnénk, hogy mind gyermekeinknek, mind a tágabb környezetünknek, mind a szülőknek megelégedést és örömet okozzunk.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minden gyermekünk egyéniségének, képességeinek, tehetségének megfelelően kapjon támogatást fejlődéséhez. Fontosnak tartjuk a nyitottságot és a fejlődés létfontosságának megnyilvánulását óvodai életünk valamennyi területén.
Mind kapcsolatainkban, mind munkákban a szakmai igényességre törekszünk. Küldetésünk az óvodai életet olyan emlékké tenni gyermekeink számára, ahol a játékos tevékenységi formák színes alkalmazásával érik el fejlettségi szintjük kiterjedését.
Mind a felnőttek, mind a gyermekeink számára az adott háttérhez igazodva igyekszünk a személyi és tárgyi feltételeket biztosítani.
Arra törekszünk, hogy közösségünkben intézményünk megbecsült és elismert legyen.

Pedagógiai programunkban megfogalmazott célok, feladatok:
Nevelésünk célja
A helyi adottságokat figyelembe véve a 3-6-7 éves gyermekek sokoldalú kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése. Kiemelt célunk az egyéni képességfejlesztés, mely a gyermek fejlettségéhez igazodik. A környezetben jól eligazodó saját megoldást találó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermek nevelése a természet szeretetének alakítása, ismerkedés a helyi népi kultúra alapjaival.
Az egyéni képességfejlesztés tartalmán belül kiemelt feladatnak tartjuk a kommunikációs, kognitív és a cselekvés képességeinek fejlesztését. A pedagógia tudatosság szem előtt tartásával olyan képességfejlesztés kimunkálása, amelyeknek hatása komplex, e részeken keresztül az egészre, a személyiségre hat.
Az óvodai nevelés feladatai
A célok megvalósulása, gyermekeink személyiségfejlődése a nevelőmunka feladatkitűzésétől függ.
Három fő terület:
– Az egészséges életmód alakítása
– Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés
– Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata:

  • a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;
  • a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;
  • a gyermeki testi képességek fejődésének segítése;
  • az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;
  • a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;
  • a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; a környezettudatos magatartás megalapozása;
  • megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

 Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés
A gyermek személyiségét elsősorban az érzelmein keresztül tudjuk megközelíteni. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül.

Mindezért szükséges, hogy:
– Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket, a kapcsolatokat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.
– Szolgálni kell a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, az én tudat  alakulását.
– Társas szükségletek kielégítése.
– A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása.
– Ráhatásokkal a gyermeki nyitottságra építve felfedeztetni a természet és az emberi környezet „csodáit”.
– A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.
– A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
– Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.
– A gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára építve biztosítani a változatos tevékenységeket.
– Gátlások kiküszöbölése.
– Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.
– A beszédhelyzeteket és játékos tevékenységi formákat kihasználva teret és időt biztosítunk a gyermeki közlési vágy kielégítésére.

A játék
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége (melyen keresztül szoros kapcsolatot teremt a környező világgal), s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.
Fő feladatunk:
– A feltételek biztosítása
– Nyugodt légkör kialakítása
– Együttjátszás jelentőségének hangsúlyozása
– Az „értő figyelem” módszerének alkalmazása
– Olyan tevékenységek biztosítása, melyek a játékkal szoros egységet alkotnak.

Az epochális tanulási rendszer
A tanulás jellemzői, pozitívumai

  • A fejlesztés egyéni fejlettségre épüljön
  • A megismerő folyamatban a belső motiváció legyen a domináns
  • A szervezett tanulás mikro csoportban történjen: kiküszöböljük a sikertelenséget, növeljük az önbizalmat, fokozzuk az aktivitást, teljesítményt – a kiscsoportos tevékenységi forma nagyobb rálátást enged egy – egy gyermekre.
  • Pozitív viszonyt kell kialakítani a tanuláshoz – gátló kudarcok kiküszöbölése.
  • Személyre szóló feladat kitűzése egyéni képessége fejlesztés
  • Érthető feladatot kell adni, mely megoldása, kitartásra ösztönöz, próbálkozásra buzdít, erősíti az önbizalmat, emocionális stabilitást eredményez.
  • Ebben a tanulási folyamatban fokozódik a gyerek beszédkedve, a lehetőséget kihasználva van idő mindenkit meghallgatni
  • Az óvónő sok kérdezési lehetőséget biztosítva, figyelemmel kíséri a gyermeki érdeklődés irányát.
  • Folyamatos gyakorlásra ad lehetőséget, erre építjük a továbbfejlesztő tevékenységet.
  • A műveltségtartalmat hordozó játékokat a gyerek tudásának, képességének megfelelően választhatja meg a pedagógus.
  • Ismereteiket, matematika – környezetismeret / tervezett játékokon, játékos feladatokon szerzik, gyakorolják a gyerekek, alkalmazzák ismereteiket.

A játék szerepe az epochális tanulási folyamatban
Alapfolyamat a tanulás: benne van a játékban, munkában, azaz minden tevékenységben. A játéknak is benne kell lennie a tanulásban, hiszen alaptevékenység. Játék közben a gyermekben emóciók zajlanak, erősödnek, képességek aktivizálódnak, ez a rugója a személyiségfejlődésnek. Erős aktivitást eredményez a játék, érdeklődés „marasztaló”. Kitartást, elmélyülést eredményez. Tevékenységre ösztönöz újra és újra.
A megtervezett, el és előkészített szabályjátékokon, játék feladatokon ismerik meg a gyerekek a matematikai és környezetről szerzett tapasztalatokat.
Lényeges: elkülönítés – játékidőben játszott és a tanulási folyamatban felhasznált játékokat.
A tanulási folyamatban alkalmazott játék az idegrendszer összerendeződését segíti, magában hordozza a műveltség és tudástartalmat.
A tervezett játék az egyéni képességekre kell, hogy alapozzon. A játék a képességfejlesztés eszközei és módszerei is egyben.
Cél: a szenzoros és motoros rendszerek fejlődési és összerendeződési folyamatát – szín és alaklátás, egész – rész összefüggések helyes felismerése, formaészlelés / forma, méret, nagyság / motoros fejlődés / szem-kéz koordináció / finommotorika fejlődése, a taktilis felismerés térészlelés, – a játékon keresztül segítsük.
A játékok lehetnek részterület feldolgozók, de lehetnek komplex ismereteket gyakorlók is.
Tervezéskor figyelni kell a továbbfejlesztés lehetőségére!
A tanulási folyamat játékosságának jellemzői:
– Játékeszköz használata
– A játékosság érvényesítése a szabályismertetésnél, gyakoroltatásnál
– A játék indítékaira kell építeni / motiváltság, kíváncsiság, érdeklődés, manuális és intellektuális tevékenykedtetés, érzelmi azonosulás jelenléte, szükségletek kielégítése /

Az epochális tanulási tartalmi eszközei
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése.
A külső világ tevékeny megismerése (környezet megismerése, felfedezése, munka)
A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

Fejlődés jellemzői:

 3            4          5          6          7 éves korban:

  • Ismerjék főbb testrészeiket, végezzék el a legegyszerűbb testápolási tennivalókat.
  • Tudják társaik nevét, az óvónőket, dajkákat nevükön szólítsák
  • Igazodjanak el az óvoda épületében, udvaron
  • Érthetően fejezzék ki magukat
  • Ismerjék fel a megismert gyümölcsöket, állatokat, az alapvető színeket
  • Csoportosítsák az azonos színű, de különböző formájú tárgyakat.
  • Tudják megmondani családtagjaik nevét, hol laknak.
  • Ismerjék az orvos gyógyító szerepét, az óvoda környezetében jól tájékozódjanak
  • Alkalmazzák az összehasonlítás módszerét
  • Ismerjenek fel egyszerű összefüggéseket
  • Elvégzik a növényápolási munkát
  • Ismerjék szüleik foglalkozását, gyakorlatokat a közlekedésben, a közlekedési járműveket meg tudják különböztetni
  • A színek sötét és világos árnyalatait is meg tudják különböztetni
  • Az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják az emberi testrészeket – igény a tisztaságra
  • Felismerik a napszakokat, különbséget tesznek az évszakok között, ismerik jellegzetességeiket
  • Tudják követni a növények fejlődését. Összefüggéseket ismernek fel, /időjárás – fejlődés jellemzői/ gyakorolják a növényápolási tevékenységeket.
  • Csoportosítják az állatokat élőhelyeik szerint, összehasonlíthatnak.
  • Betartják a természetvédelemhez kapcsolódó alapvető „szabályokat”, alkalmazzák ismereteiket.

A külső világ tevékeny megismerése (matematikai tartalmú tapasztalatszerzés)
A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza.

Fejlődés jellemzői:

3          4          5          6          7 éves korban:

  • Ismerkedjenek meg a tárgyak tulajdonságaival
  • Hozzanak létre azonos tulajdonságokkal rendelkező csoportokat, /halmazokat/
  • Ismerkedjenek meg a színek világával
  • Legyenek ismereteik a kisebb, nagyobb, ugyanakkora fogalmával
  • Fedezzék fel a több – kevesebb, ugyanannyi összefüggéseit
  • Rész – egész viszonyának felfedezése /válogatások, mennyiségek bontása/
  • Ismerjék meg a tőszámokat
  • Téri viszonyok tapasztalása
  • Fedezzék fel a tükörkép érdekességeit
  • Sorozatok felfedezése
  • Térelemekkel való konstruálás
  • Hosszabb – rövidebb – ugyanolyan hosszú tapasztalása
  • Egyenes – görbe formák felfedezése
  • Fogalomszerzés az alacsony – magas, ugyanolyan magasról
  • Számlépcső létrehozása
  • Súlymérés
  • Könnyű nehéz kifejezések tartalmának megismerése
  • Szerezzenek tapasztalatot a tér és síkmértani formákról.

Kommunikáció:
Beszédfejlesztés: alapvető feladat a beszédhelyzetek teremtése a gyermekek számára.

Szempontok a megfigyeléshez:

  1. Beszédhallás
  2. Beszédértés
  3. Hangok vizsgálata
  4. Mondatszerkesztés
  5. Összefüggő beszéd

Optimális színtere: a játék
Minta: a felnőtt szolgáló közlési jellemzői
Döntő tényező: az érzelmi alapon megvalósuló utánzás

Az óvónő feladata:

  • A gyermek kérdéseire mindig válaszoljon
  • Tegyen fel ő is kérdéseket
  • Segítse tapintatosan a beszédhibás gyermekek fejlődését
  • Fordítson figyelmet a gátlásos gyermekekre, empátiával törekedjen a szóbeli aktivizálásra
  • Alkalmazza a nyelvi játékokat.

Mesélés, verselés
A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek éréki-érzelmi élményeket nyújtanak.
A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre.
A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.
A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására.

Fő feladat:

  1. A belső képalkotás
  2. Meghitt légkör megteremtése
  3. Az önkéntesség biztosítása
  4. Az életkori sajátosságok és egyéni képességek figyelembevétele
  5. A gyűjtés alapjául a magyar népmesék, mondókák szolgáljanak
  6. Komplexen kapcsolódjon a választott anyag más tanulási tevékenységekhez
  7. Játékidőn belül szerveződjön
  8. Szabályok, szokásrendszerek alakítása
  9. Az óvónő ügyeljen a helyes hangképzésre, hangsúlyozásra, hangfejlesztésre, hangszínre, beszéd tempójára a szabályos mondat szerkesztésére és a nyelvhelyességi szabályok betartására

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Feladat meghatározása a komplexitás!

Kapcsolatrendszere:
A külső világ tevékeny megismerése
Mesélés, verselés
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
Mozgás
Népszokások, néptánc

Érvényesíteni kell a játék elemeit, jegyeit. Az önkéntesség keretein belül a hét bármely napján, a játékidőben szervezzük. A gyerekek spontán kezdeményezéseire is építünk. Lényeges a nyugodt légkör biztosítása, a megfelelő játéktér kialakítása

Fejlődés jellemzői       3          4          5          6          7 éves korban:

  • Legyenek képesek az egyenletes lüktetésen át a dalok mondókák ritmusának kifejezésére.
  • Ismerjenek rá a lassú – gyors, halk – hangos ellentétpárokra
  • Emeljék ki a 2/4-dalok ütemsúlyát
  • Tudjanak kiszenekart felállítani
  • Képesek legyenek a magas – mély megkülönböztetésére
  • Ismerjék fel az eltérő zörejek, hangszervek és egymás hangjának, valamint a környezet zajait. Tudják érzelmeiket hangszínekkel kifejezni.
  • Szívesen hallgassanak zenét
  • Tudjanak szépen énekelni
  • Kezdőhang megadással, kezdőhang megváltoztatott magasságáról tudjanak beénekelni.
  • Motívumokat, dalrészeket emeljenek ki kérdés – felelt játékot, tudjanak eljátszani, tudjanak visszhang játékot ritmussal is játszani.
  • Ismerjenek fel dalokat lalalából, szabályról, eszközről, motívumról, ritmusról
  • Legyenek képesek mozgásos rögtönzésre
  • Tudja alkalmazni a dallambújtatás adta játékos lehetőségeket.

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
A hét minden napján tervezzük a szervezését. Maximum 8 gyerek vegyen részt egyszerre a tevékenységben.

Fontos!
A gyerek kedve szerint festhessen, ragaszthasson, tépkedhessen ill. olyan technikával dolgozhasson amin keresztül sikerélményhez jut.
Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít.
Szerveznünk kell többnapos munkát is – módot adva ötletek kipattanására.

Fejlődés jellemzői       3          4          5          6          7 éves korban:

  • Jelenjen meg a képeiben az egyszerű tárgyi és személyi ábrázolás
  • Bátran használják a színeket
  • Tudjanak körvonallal, alakzatokkal
  • Rajzolni ceruzával, krétával, foltokat képezni ecsettel, térbeli formát alakítani agyagból
  • Segítsenek rendet tenni
  • Bátran használják a nagyobb kiterjedésű teret is, jelenjenek meg a térbeliség jelzésének szándéka
  • Legyenek képesek a fő részformák jelzésére
  • Használjanak vékonyabb – vastagabb vonalakat, színfoltokat
  • Készek legyenek a tér betöltésére
  • Alkalmazzák az egyszerű forma és színritmusokat
  • Próbálkozzanak ajándék és dísztárgykészítéssel
  • Legyenek képesek együttműködésre
  • Próbálják kivitelezni egyéni ötleteiket, elképzeléseiket
  • Tudják jelezni az elemi térviszonyokat
  • Használják a kedvenc színeiket, ábrázolják a színek hangulatokat
  • Legyenek képesek ábrázolni a megkülönböztető jegyeket
  • Emberábrázolásukban jelennek e meg a részformák
  • Nyilvánítsanak szóbeli véleményt
  • Tudjanak formákat mintázni elképzeléseik alapján
  • Készítsenek játékokat, kézimunkát, maketteket, díszítsenek
  • Önállóan vegyék észre a tevékenységhez kapcsolódó munkálatokat szükségességét
  • Kezdjék el javítani készülő munkájukat

Mozgás
Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni.

Fejlődés jellemzői       3          4          5          6          7 éves korban:

  • Tudjanak egyszerű mozgásformákat az óvónő irányításával, játszanak futó és forgó játékokat
  • Tudjanak nyugodtan állni, természetes járással, emelt fejjel, egyenesen mozgással ellentétes karlendítéssel járni
  • Tudjanak jelre irányt változtatni
  • Képesek legyenek csúszni, kúszni, mászni
  • Tudják a labdát gurítani
  • Tudjanak csoportban versenyjátékot játszani, kézfogással kört alakítani
  • Összekapcsolt feladatsor végrehajtását is tudják kivitelezni
  • Végezzék el a guruló átfordulás mozgássorát
  • Ugorjanak le a padról melyen, tudjanak végig haladni
  • Páros lábbal ugorjanak pillanatnyi repülésen át páros lábú talajfogással hajlított állásban
  • Kezeljék a labdát /feldobás, elkapás/, gurítsák
  • Váljon mozgásuk összerendezetté, ügyesebbé, ritmikusabbá
  • Biztosan egyensúlyozzanak, ugorjanak
  • Szeressék és igényeljék a mozgást
  • Tudjanak játszani egyéni – csoportos – sor és váltóversenyeket, tartsák be a szabályokat
  • Értik az egyszerű vezényszavakat, tudjanak ütemet váltani járás közben
  • Tudjanak állórajtból futni
  • Talicskázzanak, egyensúlyozzanak, akadályt ugorjanak át
  • Biztosan kezeljék a labdát

Hagyományos ünnepeink, hagyományőrző programjaink:
Október: Idősek köszöntése
November: Márton nap
December: Télapóvárás, Luca nap, Fenyőünnep, karácsonyi játszóház
Február: Farsang
Március – Április: húsvétvárás, húsvéti játszóház
Május: Anyák napja, gyermeknap
Évzáró

Megemlékezések:
A nagycsoportosok szerepelnek az iskolai rendezvényen.
Október 23.
Március 15.

Csoporton belüli ünnepek: születés és névnapok megünneplése.

Sajátos feladatok:
Gyermekvédelem
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése
Esélyegyenlőség biztosítása

2014/2015. Nevelési év II. félévének programja:

Február 27. 15 órától
Gyermekek farsangi bálja a Kultúrházban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Február 28. 19 órától
Felnőtt farsang az óvoda és az óvodai SZMK szervezésében. (Információ és asztalfoglalás az óvodában személyesen, vagy a 460-024-es telefonszámon. A bevételből a gyermekeket kirándulni visszük, gyermekelőadásokat finanszírozunk, anyagi forrást igénylő élmény nyújtására használjuk.
Március 15.
Nagycsoportos gyermekek szereplése a Magyar László Általános Iskola által rendezett ünnepségen.
Március 24. 8 órától
Nyíltnap a Kis-középső csoportos gyermekek szüleinek
Március 25. 8 órától
Nyíltnap a Középső-nagycsoportos gyermekek szüleinek
Április 1.
14 órától Tavaszi játszóház a Kultúrházban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Április 8. 9 órától
Nyíltnap a leendő óvodásoknak és szüleiknek, valamint azoknak, akik kíváncsiak óvodánk életére.
Május 8.
16 órától Középső-nagycsoport Anyák napi műsor az óvodában
16,30 Kis-középső csoport Anyák napi műsor és Évzáró az óvodában.
Május 28.
16 órától Középső-nagycsoport Évzáró műsor a Kultúrházban
Május 29.
Családi Gyermeknap az óvodában. 9 órától várjuk a kedves szülőket is, hogy egy vidám napot tölthessünk együtt!
Június 1-12 között
Kirándulás Szegedre a Vadasparkba, illetve a Gemenci erdőbe.

Január, február, március hónapban 1-1 napon a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár dolgozói Könyvtárfoglalkozást tartanak a Középső-nagycsoportos gyermekeknek.

Elérhetőség