TOP 5.3.1-16-BK-1-2017-00019

A HELYI IDENTITÁS ÉS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE A DUSNOKI TÉRSÉGBEN

BEVEZETŐ

Dusnok Község Önkormányzata, mint konzorciumvezető Fajsz, Bátya és Foktő Község Önkormányzatával karöltve pályázatot nyújtott be a TOP-5.3.1-16-BK1-2017-00019,  a helyi identitás és kohézió erősítése című felhívásra. A felhívás célja a települések, térségek közösségi kezdeményező-és és cselekvőképességének fejlesztése,a közösségi szerepvállalás erősödése.

Vezető kedvezményezett:
Dusnok Község Önkormányzata

Konzorciumi tagok:
Foktő Község Önkormányzata
Fajsz Község Önkormányzata
Bátya Község Önkormányzata

A projekt megvalósítása:
A projekt összköltsége: 42.326.087,-Ft
Támogatás intenzitása: 100%

II. A PROJEKT CÉLJA

Átfogó cél: a települések, térségek közösségi kezdeményező-és cselekvőképességének fejlesztése, a közösségi szerepvállalás erősödése.

Specifikus cél:

  • a közösség szakmai és szervezeti hátterének megteremtése
  • a célterületen megvalósuló közösségi kezdeményezések és közösség fejlesztés támogatása
  • az identitás megerősítése a közösségfejlesztési célok elérése érdekében
  • a céltelepüléseken élők életminőségének javításával a helyi identitás és kohézió fokozása.

A projekt legfőbb célkitűzése a helyi identitás és kohézió erősítése Dusnok, Fajsz, Bátya és Foktő településeken. Alappillére egy olyan 3 éves cselekvési terv, illetve annak kidolgozása/létrehozása, a község polgárainak aktív, interaktív részvételével. A cselekvési terv programeleminek emelnek a település közösségi életének minőségén, progresszív irányba mozdítják a kulturális életet,és cselekvésre ösztönzik az itt lakókat.

III. A  PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYE:

  • a közösségi élet aktivitásának föllendülése
  • a helyi civil társadalom, az önkéntesség konszolidációja
  • a civil szervezetek erejének, pozíciójának megerősítése
  • a településhez-a hagyományokhoz, tradíciókhoz való kötődés megszilárdítása
  • a szükséges kompetenciák kiaknázása

IV. A PROJEKT CÉLCSOPORTJA

A részt vevő települések lakossága, (Foktő  1.585 fő)

V. A PROJEKT ÜTEMEZÉSE
1. ÜTEM: KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS

A közösségfejlesztő munkatársainak a közösségszerezés-és fejlesztés módszertanát alkalmazva kialakították az együttműködést a helyi lakossággal. Felkészítette a polgárokat a projekttel kapcsolatos teendőkre és bevonta őket a közösségi tervezés folyamatába (közösségi interjú, közösségi beszélgetés, közösségi felmérés) amelynek eredményeként elkészült a e Helyi Cselekvési Terv, amely alapján került kialakításra a különböző programok , az akciók és folyamatok sorozata, tematikája illetve a projekt rendezvény naptára.

A közösségi tervezés, azaz a lakosok interaktív részvételével közösen kialakított programterv a siket záloga.

Mindebben fontos szerepet vállaltak a helyi civil, nonprofit szervezetek, de természetesen az egyéni aktivitás is nagyban hozzájárult a közösségi tervezés sikeréhez. Az eddigi folyamatok megelőlegezik a közösség jövőbeni aktivitását.

2.ÜTEM: PROGRAMOK, AKCIÓK, FOLYAMATOK MEGVALÓSÍTÁSA

Programok, akciók, folyamatok megvalósítása a közösségi tervezés eredményeit figyelembe véve.

VI. A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS MÓDSZERTANÁNAK ÉS FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE

A célcsoport bevonása
A közösségfejlesztés egy folyamat amely nem valósulhat meg a megfelelő szakmai koordináció nélkül. Ebben a folyamatban segít ,a projektben közreműködő közösségfejlesztő iránymutatása. A közösségfejlesztés folyamatának első lépéseként a közösségek részvételével megvalósuló felmérés és tervezés valósult meg, melynek elemei egymásra épültek az alábbi tevékenységek megvalósulásával 

1.) KÖZÖSSÉGI INTERJÚ

A munka helyzetelemzéssel kezdődött: közösségi interjúkat készítettünk. A módszer lényege a személyes beszélgetés. Mindez a lakosság megszólításának és projektbe való bevonásának egyik fontos eleme

A közösségi interjúk során betekintést nyerhettünk a helyiek mindennapi életébe. Megismerhettük az emberek véleményét,közérzetét, az egyén és a közösség valós kapcsolatát, valamint a közösség fejlesztési elképzeléseit.

A tevékenység célja, hogy részvételével aktivitásra buzdítson, felvilágosítást nyújtson a projekt célkitűzéseivel kapcsolatban és hogy hatására a közösség minél több tagja bekapcsolódjon a helyi társadalmi életbe.

Az  interjúban három alapkérdés került fókuszba:
Mit jelent Önnek itt élni, mi a jó és a rossz az itteni életben?
Min változtatna és hogyan?
Ön mit tenne a változás érdekében?
 

A közösségi interjúk elkészítésében aktív szerepet vállaltak a község nonprofit szervezetei, egyesületei valamint az egyéb mikroközösségek ( iskolai, hivatali dolgozók, tánccsoport tagjai, sportközösségek)

2.) KÖZÖSSÉGI BESZÉLGETÉS 

Második lépésként közösségi beszélgetéseket szerveztünk (településenként 3 alkalommal) , amelyek alapját az interjúkon elhangzottak képezték. A közösségi beszélgetések célja az interjúk során szerzett tapasztalatok, közösségi problémák nyilvánosságra hozatala, közösségivé tétele, elemzése.

A közösségi beszélgetések a meghívott interjúalanyok, egyesületek vezetői és tagjai, és helyi intézmények képviselőinek körében zajlottak.

A felmerülő problémák, ötletek megvitatása, a jövőre vonatkozó tervek, ötletek kifejtése kötetlen beszélgetés formájában valósultak meg, nagyfokú aktivitás mellett. Szinte észrevétlenül cselekvő közösséggé alakítva a résztvevőket.

A KÖZÖSSÉGI BESZÉLGETÉS TÉMÁI:

  1. A közösségi interjú eredményeinek megvitatása.
  2. A közösségi felmérés eredményei
  3. a Helyi Cselekvési Terv, illetve annak összeállítása

3.) KÖZÖSSÉGI FELMÉRÉS

A közösségi beszélgetés során felmerült témák még szélesebb körben való bemutatása és megvitatása közösségi felmérés segítségével valósult meg. A közösségi interjúk során, majd az azt követő közösségi beszélgetések alkalmával elhangzott témákat körbejáró, mintegy 4 oldalas 24 kérdésből álló kérdéssort hoztunk létre annak érdekében, hogy tovább pontosítsuk és szűkítsük a közösség által leginkább elvárt programok, rendezvények, és folyamatok körét. A kérdőívek kitöltése önkéntesen, név nélkül, anonim módon készült.

4.) HELYI CSELEKVÉSI TERV ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A Helyi Cselekvési Terv  a közösségi interjú, beszélgetés és felmérés eredményeire épülő, a közösség által leginkább preferált programok, rendezvények , folyamatok összefoglaló dokumentuma, amely nemcsak a településen élők szükségleteire, saját jövőjükre, lakóhelyükre vonatkozó elképzeléseket tartalmazza, hanem azt a módot is ahogyan az egyén maga szerepet vállal a tevékenységek előkészítésében és megvalósításában .

A Helyi Cselekvési Terv hosszabb távra, minimum 3 évre szól. A Cselekvési Terv összeállításában az előzetes felmérések eredményeit felhasználva a lakosok, civil szervezetek, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttesen állították össze. A Helyi Cselekvési Terv mellett a felmérések eredményeképpen a közösség igényeire válaszolva a közös munka eredményeképpen kialakításra került a projekt 3 éves programtervezete is

VII. A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS EREDMÉNYE, PROGRAMOK, PROGRAMELEMEK, FOLYAMATOK MEGVALÓSULÁSA A  PROJEKTBEN FOKTŐN:

1.) FOKTŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

  • Közösségi interjú

A foktői emberek az interjúk során megerősítették, hogy szeretnek a faluban élni, jó a közösség, nyugalom van a faluban. Sok esetben hivatkoztak a rokoni, baráti kötődésre. A második kérdésre legtöbben feladatként a fiatalok faluban tartását említik, szórakozási- lakhatási- és munkalehetőség biztosításával. A válaszolók nagy többsége részt venne közösségi programokon, segítene a szervezésben és társadalmi munkát is vállalna.

  • Közösségi beszélgetés

A közösségszervező irányításával illetve a közösségi interjúk során bevont aktív közreműködők segítségével, 3 alkalommal tartottunk közösségi beszélgetést a nyugdíjas klubban, a könyvtárban és a tanácsteremben. Első alkalommal a Foktői Hagyományőrző Néptánccsoport és a Foktői Amatőr Színjátszókör tagjai voltak jelen. A közösségszervező kiértékelte a kérdőíveket, kiemelve a kérdőíveken többször ismétlődő, a lakosság számára fontos témákat. A jelenlévők a fellépéseken túl vállalták, hogy a kialakítás alatt álló tájház berendezésében, az összegyűlt tárgyak tisztításában, javításában segítséget nyújtanak. A második közösségi beszélgetésen a nyugdíjas klub tagjai vettek részt.  Ők a fiatalok közösségbe kovácsolását tartják nagyon fontos és egyben nehéz feladatnak.  Harmadik közösségi beszélgetésen a helyi civil közösségek vezetői, intézményvezetők és önkormányzati képviselők vettek részt. Szintén a fiatalok helyzete került előtérbe, a közösséghez tartozás igénye nem jellemző erre a korosztályra. Sok jó ötlet elhangzott, amelyeket meg lehet valósítani, persze ezeknek a programoknak és rendezvényeknek anyagi vonzata is van. Az önkormányzat a lehetőségeihez mérten támogatja az elképzeléseket.

  • Lakossági fórum 

A lakosság körében meghirdetett lakossági fórumot a művelődési házban tartottuk. A polgármester beszélt a pályázattal kapcsolatos tudnivalókról, a közösségi szerepvállalás fontosságáról. A közösségszervező ismertette a már elvégzett munkát, a felméréseket és a közösségi beszélgetéseken elhangzottakról is tájékoztatta a megjelenteket. Ezután  Ceglédi István  a  projekttel kapcsolatban elmondta, hogy a konzorciumban részt vevő négy településnek együtt kell működni, valamint néhány jó példát is említett, ahol kézzelfogható eredményei vannak az összefogásnak. 

  • Közösségi felmérés

A közösségi felmérő ívek az előzetesen körvonalazódott kérdésekre, ötletekre reagáltak, részletesebb, aprólékosabb formában, mely által sokkal alaposabban, konkrétabban ismerhettük meg a lakosok véleményét az adott témában.

Összesen 79 db kérdőív került kitöltésre
Részletezés:

1.pont     A kérdőíveket kitöltők 58%-a nő, 42%-a férfi

2.pont    60% 60 év feletti

              35% 30 és 60 év közötti

              5% 30 év alatti

3. pont   91% több, mint 10 éve él Foktőn

              9% kevesebb, mint 10 éve él Foktőn 

4.pont   59% nyugdíjas 

               18% más településen dolgozik

               13% helyben dolgozik

               10% jelenleg nem dolgozik

5.pont   100% szeret a településen élni

6.pont   —-

7.pont   Legtöbben a családi kötődést jelölték meg annak okaként, amiért szeretnek a településen élni. Sokan bejelölték a vidéki környezet és a hagyományok tiszteletét, ápolását és aszínes kulturális programlehetőségeket.

8.pont  Arra a kérdésre, hogy milyen szolgáltatás hiányzik, az alábbi válaszok találhatóak: takarékszövetkezet, bankautomata, zöldséges, a fiataloknak szórakozóhely, szociális otthon, javító kisiparosok, barkács – és horgászbolt, cukrászda, strand, Duna-parti pihenőhely, fogorvos, bölcsőde, Waldorf iskola. Ezek közül néhányat érdemes megfontolni és az anyagi hátteret megteremtve megvalósítani.

9. pont  A zöldterület minősége többségében 3 és 4 pontot

            a közlekedés zömében 3 és 4 pontot

            a közbiztonság többnyire 3 pontot

            a köztisztaság állapota legtöbb esetben 4 és 5 pontot

            az utak minősége legtöbbször 3 és 4 pontot

            a közösségi élet zömében 3 és 4 pontot

           a kulturális- és egyéb rendezvények többnyire 3 és 4 pontot kapott.

A lakosság véleménye rövid-és hosszútávra előrevetíti a feladatokat, nagy feladat és sok munka, mire ezek a számok négyesre és ötösre változnak!

10.pont  A válaszolók 81%-a jól, de legalábbis nagyjából ismeri a falu történetét és ismereteit bővítené.

11. pont  84%-nak nincsen semmilyen képi-tárgyi- vagy írásos emléke

12.pont  16%-nyi válaszadó – akinek van ilyen emléke-, szívesen kölcsön adná azt.

13.pont   Mely rendezvényeken, programokon venne részt a jövőben kérdésre legtöbben a kiállítást és a kirándulást jelölték meg, sokan színházlátogatást, állatokkal kapcsolatos rendezvényeket, filmvetítést,          fiatal művészek által szervezett rendezvényeket, zenei programokat, képzéseket, tanfolyamokat jelöltek meg, kevesebben közéleti rendezvényeket, sporttal kapcsolatos programokat és DISCO-t szeretnének. Egyéb igény gasztro programok, horgászverseny,faluszépítő programok. Természetesen ezek az igények a kitöltők korosztályát jellemzik, akik többségében nyugdíjasok.

14.pont   77% nem tagja semmilyen civil szervezetnek.

15.pont   23%, aki tagja valamilyen civil szervezetnek, a nyugdíjas klubot, a sportbaráti kört, a sportegyesületet, a református egyházat jelölte meg, illetve egy személy egy vidéki egyesületet.

16. pont  Milyen témájú képzésen, foglalkozáson venne részt kérdésre a legtöbben a régi mesterségek megismerésén, azután az egészséges életmóddal kapcsolatos foglalkozáson, utána az elsősegély nyújtási képzésen és legkevesebben a gyermekneveléssel kapcsolatos foglalkozáson vennének részt.

17. pont A kitöltők 67 %-a úgy érzi, hogy ha szükséges, össze tudunk fogni, illetve     

                              sokat segítünk egymásnak.

                              33% érzi úgy, hogy nincs megfelelő összefogás.

18.pont    78% részt venne faluszépítő akcióban

19.pont     91% részt venne a helyi hagyományok felelevenítéséről szóló programban.

20.pont     Legtöbben kiállítást, illetve a település hagyományairól szóló programokat látnának szívesen. Sokan jelölték meg a helyi értékek napját, közösségi találkozókat és nyári turisztikai fesztivált. Kevesebben a közösségek szomszédolását, szomszédünnepet szeretnének. Egyebek közt írtak még táncházat és kutyatartás oktatását.

21. pont    A válaszolók 96%-a szívesen venné a település értékeit, hagyományait bemutató kiadványt.

22. pont:  94% szerint szükség lenne a biztonságosabb közlekedést segítő programra.

23. pont   70%  szerint a település valamennyi lakosának szüksége lenne erre.

24. pont:  Ötletek, vélemények:

–  életviteli tanácsadás „rászorulóknak”,

–  a betelepülőkkel,  „szektásokkal” szemben nagyfokú a  bizalmatlanság, a fásítás, erdősítés a belső kertekben nem helyes,

– az önkormányzat által megvásárolt ingatlanokat karban kellene tartani,

– az Aradi utcában a fekvőrendőrök megszüntetése,

– falunapon pénteken ne retro disco legyen,

– mindig az kritizál, aki nem vesz részt semmilyen rendezvényen,

– hazafias szavalóverseny

– az elhanyagolt járdák tisztántartása

– Waldorf iskola,

–  idősek otthona,

–  térfigyelő kamera rendszer telepítése ,

–  kóbor kutyák ügyének megoldása,

–  turisztika fellendítése,

–  bölcsőde,

– horgásztó megvalósítása,

– a foktői Duna part kirándulásra, strandolásra alkalmassá tétele, 

– kukoricafosztás

Összegzés:

A kitöltők zömében a közép- és az idős korosztályhoz tartoztak, így – ha  objektíven akarjuk a lakosság véleményét értékelni-, megállapítható, hogy ezek a vélemények és igények az ő korosztályuknak felelnek meg. Nyilvánvaló, hogy egy huszonéves fiatal inkább szórakozna, esetleg képzésre, munkahelyre lenne igénye. Viszont a kérdőív kitöltése, a véleménynyilvánítás a fiatalabb lakosok részére is adott volt. Hogy miért nem éltek ezzel a lehetőséggel, annak számos oka van. Egyrészt szociológusok és társadalomtudósok elemzik az X és Y generációhoz tartozó fiatalok szokásait, megváltozott életvitelüket, elidegenedésüket… stb. Másrészt az is megállapítható – személyes tapasztalattal megerősítve – hogy aki dolgozik, gyakran két-és három műszakban van foglalkoztatva, vidékre járnak, nyolc óra helyett tízet vagy még többet dolgoznak. Sokkal egyszerűbb ilyen napi ritmus mellett az okos telefon és a facebook  segítségével kapcsolatokat építeni, információkat cserélni. Mind a kérdőívek, mind a közösségi beszélgetések újra-és újra a fiatalok problémáját hozták a felszínre, sajnos azt be kell látni, hogy ezek nagy részét az önkormányzat illetve a közösségszervező nem tudja megváltoztatni, megoldani. Amit tettünk és amit tehetünk Foktőn közösségépítés terén:

 (Az elmúlt egy-két évben a faluban lényegesen több program és kulturális esemény történt, mint a korábbi években)

  • indítottunk számítógépes tanfolyamot nyugdíjasoknak,
  • évente kétszer kiállítást rendeztünk helyi alkotók műveiből és különböző gyűjteményekből,
  • évente falunapi rendezvény,
  • harmadik éve kirándulást szervezünk a testvértelepülésre, Erdélybe ( az útiköltséget az önkormányzat fizeti ),
  • nőnapi rendezvény a falubeli előadók közreműködésével,
  • szüreti bál és felvonulás
  • baba-mama klub
  • rendszeres filmvetítés gyerekeknek és felnőtteknek,
  • foktői vagy Foktőről elszármazott érdekes emberek bemutatása egy sorozat keretében
  • színházlátogatás évente kétszer ( a buszt az önkormányzat fizeti)
  • havonta megjelentetjük a Foktői Hírmondót
  • könyvtárban egyéb kulturális programok
  • ingyenes internet használat szintén a könyvtárban
  • az előző évben született gyerekeknek fát ültettünk
  • játszóház és kézműves foglalkozás gyerekeknek évente háromszor
  • gyereknapi műsor
  • megjelent Foktő történetét bemutató kiadvány
  • nyáron a fiatal korosztály részére programokat szerveztünk
  • elkészült a gördeszka pálya
  • augusztusban átadtuk a tájházat (szilvalekvár főzéssel)
  • szeptemberben szüreti műsor és bál
Megnyert palyazatok
Megszakítás