A HELYI IDENTITÁS ÉS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE A DUSNOKI TÉRSÉGBEN
DOKUMENTUMOK
FOKTŐN MEGVALÓSULT PROGRAMOK
- Kérdőívek kitöltése
- Baba-mama klub
- Szomszédolás Dusnokon
- Dokumentum filmvetítés és beszélgetés
- Bolhapiac beszámoló
- Színházak éjszakája
- Retro kiállítás
- Könyvbemutató
- Foktői alkotók kiállítása
- Szüreti felvonulás
- Adventi műsor
- Farsangi mulatság
- Fiatal alkotók kiállítása
BEVEZETŐ
Dusnok Község Önkormányzata, mint konzorciumvezető Fajsz, Bátya és Foktő Község Önkormányzatával karöltve pályázatot nyújtott be a TOP-5.3.1-16-BK1-2017-00019, a helyi identitás és kohézió erősítése című felhívásra. A felhívás célja a települések, térségek közösségi kezdeményező-és és cselekvőképességének fejlesztése,a közösségi szerepvállalás erősödése.
Vezető kedvezményezett:
Dusnok Község Önkormányzata
Konzorciumi tagok:
Foktő Község Önkormányzata
Fajsz Község Önkormányzata
Bátya Község Önkormányzata
A projekt megvalósítása:
A projekt összköltsége: 42.326.087,-Ft
Támogatás intenzitása: 100%
II. A PROJEKT CÉLJA
Átfogó cél: a települések, térségek közösségi kezdeményező-és cselekvőképességének fejlesztése, a közösségi szerepvállalás erősödése.
Specifikus cél:
- a közösség szakmai és szervezeti hátterének megteremtése
- a célterületen megvalósuló közösségi kezdeményezések és közösség fejlesztés támogatása
- az identitás megerősítése a közösségfejlesztési célok elérése érdekében
- a céltelepüléseken élők életminőségének javításával a helyi identitás és kohézió fokozása.
A projekt legfőbb célkitűzése a helyi identitás és kohézió erősítése Dusnok, Fajsz, Bátya és Foktő településeken. Alappillére egy olyan 3 éves cselekvési terv, illetve annak kidolgozása/létrehozása, a község polgárainak aktív, interaktív részvételével. A cselekvési terv programeleminek emelnek a település közösségi életének minőségén, progresszív irányba mozdítják a kulturális életet,és cselekvésre ösztönzik az itt lakókat.
III. A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYE:
- a közösségi élet aktivitásának föllendülése
- a helyi civil társadalom, az önkéntesség konszolidációja
- a civil szervezetek erejének, pozíciójának megerősítése
- a településhez-a hagyományokhoz, tradíciókhoz való kötődés megszilárdítása
- a szükséges kompetenciák kiaknázása
IV. A PROJEKT CÉLCSOPORTJA
A részt vevő települések lakossága, (Foktő 1.585 fő)
V. A PROJEKT ÜTEMEZÉSE
1. ÜTEM: KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS
A közösségfejlesztő munkatársainak a közösségszerezés-és fejlesztés módszertanát alkalmazva kialakították az együttműködést a helyi lakossággal. Felkészítette a polgárokat a projekttel kapcsolatos teendőkre és bevonta őket a közösségi tervezés folyamatába (közösségi interjú, közösségi beszélgetés, közösségi felmérés) amelynek eredményeként elkészült a e Helyi Cselekvési Terv, amely alapján került kialakításra a különböző programok , az akciók és folyamatok sorozata, tematikája illetve a projekt rendezvény naptára.
A közösségi tervezés, azaz a lakosok interaktív részvételével közösen kialakított programterv a siket záloga.
Mindebben fontos szerepet vállaltak a helyi civil, nonprofit szervezetek, de természetesen az egyéni aktivitás is nagyban hozzájárult a közösségi tervezés sikeréhez. Az eddigi folyamatok megelőlegezik a közösség jövőbeni aktivitását.
2.ÜTEM: PROGRAMOK, AKCIÓK, FOLYAMATOK MEGVALÓSÍTÁSA
Programok, akciók, folyamatok megvalósítása a közösségi tervezés eredményeit figyelembe véve.
VI. A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS MÓDSZERTANÁNAK ÉS FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE
A célcsoport bevonása
A közösségfejlesztés egy folyamat amely nem valósulhat meg a megfelelő szakmai koordináció nélkül. Ebben a folyamatban segít ,a projektben közreműködő közösségfejlesztő iránymutatása. A közösségfejlesztés folyamatának első lépéseként a közösségek részvételével megvalósuló felmérés és tervezés valósult meg, melynek elemei egymásra épültek az alábbi tevékenységek megvalósulásával
1.) KÖZÖSSÉGI INTERJÚ
A munka helyzetelemzéssel kezdődött: közösségi interjúkat készítettünk. A módszer lényege a személyes beszélgetés. Mindez a lakosság megszólításának és projektbe való bevonásának egyik fontos eleme
A közösségi interjúk során betekintést nyerhettünk a helyiek mindennapi életébe. Megismerhettük az emberek véleményét,közérzetét, az egyén és a közösség valós kapcsolatát, valamint a közösség fejlesztési elképzeléseit.
A tevékenység célja, hogy részvételével aktivitásra buzdítson, felvilágosítást nyújtson a projekt célkitűzéseivel kapcsolatban és hogy hatására a közösség minél több tagja bekapcsolódjon a helyi társadalmi életbe.
Az interjúban három alapkérdés került fókuszba:
Mit jelent Önnek itt élni, mi a jó és a rossz az itteni életben?
Min változtatna és hogyan?
Ön mit tenne a változás érdekében?
A közösségi interjúk elkészítésében aktív szerepet vállaltak a község nonprofit szervezetei, egyesületei valamint az egyéb mikroközösségek ( iskolai, hivatali dolgozók, tánccsoport tagjai, sportközösségek)
2.) KÖZÖSSÉGI BESZÉLGETÉS
Második lépésként közösségi beszélgetéseket szerveztünk (településenként 3 alkalommal) , amelyek alapját az interjúkon elhangzottak képezték. A közösségi beszélgetések célja az interjúk során szerzett tapasztalatok, közösségi problémák nyilvánosságra hozatala, közösségivé tétele, elemzése.
A közösségi beszélgetések a meghívott interjúalanyok, egyesületek vezetői és tagjai, és helyi intézmények képviselőinek körében zajlottak.
A felmerülő problémák, ötletek megvitatása, a jövőre vonatkozó tervek, ötletek kifejtése kötetlen beszélgetés formájában valósultak meg, nagyfokú aktivitás mellett. Szinte észrevétlenül cselekvő közösséggé alakítva a résztvevőket.
A KÖZÖSSÉGI BESZÉLGETÉS TÉMÁI:
- A közösségi interjú eredményeinek megvitatása.
- A közösségi felmérés eredményei
- a Helyi Cselekvési Terv, illetve annak összeállítása
3.) KÖZÖSSÉGI FELMÉRÉS
A közösségi beszélgetés során felmerült témák még szélesebb körben való bemutatása és megvitatása közösségi felmérés segítségével valósult meg. A közösségi interjúk során, majd az azt követő közösségi beszélgetések alkalmával elhangzott témákat körbejáró, mintegy 4 oldalas 24 kérdésből álló kérdéssort hoztunk létre annak érdekében, hogy tovább pontosítsuk és szűkítsük a közösség által leginkább elvárt programok, rendezvények, és folyamatok körét. A kérdőívek kitöltése önkéntesen, név nélkül, anonim módon készült.
4.) HELYI CSELEKVÉSI TERV ÖSSZEÁLLÍTÁSA
A Helyi Cselekvési Terv a közösségi interjú, beszélgetés és felmérés eredményeire épülő, a közösség által leginkább preferált programok, rendezvények , folyamatok összefoglaló dokumentuma, amely nemcsak a településen élők szükségleteire, saját jövőjükre, lakóhelyükre vonatkozó elképzeléseket tartalmazza, hanem azt a módot is ahogyan az egyén maga szerepet vállal a tevékenységek előkészítésében és megvalósításában .
A Helyi Cselekvési Terv hosszabb távra, minimum 3 évre szól. A Cselekvési Terv összeállításában az előzetes felmérések eredményeit felhasználva a lakosok, civil szervezetek, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttesen állították össze. A Helyi Cselekvési Terv mellett a felmérések eredményeképpen a közösség igényeire válaszolva a közös munka eredményeképpen kialakításra került a projekt 3 éves programtervezete is
VII. A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS EREDMÉNYE, PROGRAMOK, PROGRAMELEMEK, FOLYAMATOK MEGVALÓSULÁSA A PROJEKTBEN FOKTŐN:
1.) FOKTŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
- Közösségi interjú
A foktői emberek az interjúk során megerősítették, hogy szeretnek a faluban élni, jó a közösség, nyugalom van a faluban. Sok esetben hivatkoztak a rokoni, baráti kötődésre. A második kérdésre legtöbben feladatként a fiatalok faluban tartását említik, szórakozási- lakhatási- és munkalehetőség biztosításával. A válaszolók nagy többsége részt venne közösségi programokon, segítene a szervezésben és társadalmi munkát is vállalna.
- Közösségi beszélgetés
A közösségszervező irányításával illetve a közösségi interjúk során bevont aktív közreműködők segítségével, 3 alkalommal tartottunk közösségi beszélgetést a nyugdíjas klubban, a könyvtárban és a tanácsteremben. Első alkalommal a Foktői Hagyományőrző Néptánccsoport és a Foktői Amatőr Színjátszókör tagjai voltak jelen. A közösségszervező kiértékelte a kérdőíveket, kiemelve a kérdőíveken többször ismétlődő, a lakosság számára fontos témákat. A jelenlévők a fellépéseken túl vállalták, hogy a kialakítás alatt álló tájház berendezésében, az összegyűlt tárgyak tisztításában, javításában segítséget nyújtanak. A második közösségi beszélgetésen a nyugdíjas klub tagjai vettek részt. Ők a fiatalok közösségbe kovácsolását tartják nagyon fontos és egyben nehéz feladatnak. Harmadik közösségi beszélgetésen a helyi civil közösségek vezetői, intézményvezetők és önkormányzati képviselők vettek részt. Szintén a fiatalok helyzete került előtérbe, a közösséghez tartozás igénye nem jellemző erre a korosztályra. Sok jó ötlet elhangzott, amelyeket meg lehet valósítani, persze ezeknek a programoknak és rendezvényeknek anyagi vonzata is van. Az önkormányzat a lehetőségeihez mérten támogatja az elképzeléseket.
- Lakossági fórum
A lakosság körében meghirdetett lakossági fórumot a művelődési házban tartottuk. A polgármester beszélt a pályázattal kapcsolatos tudnivalókról, a közösségi szerepvállalás fontosságáról. A közösségszervező ismertette a már elvégzett munkát, a felméréseket és a közösségi beszélgetéseken elhangzottakról is tájékoztatta a megjelenteket. Ezután Ceglédi István a projekttel kapcsolatban elmondta, hogy a konzorciumban részt vevő négy településnek együtt kell működni, valamint néhány jó példát is említett, ahol kézzelfogható eredményei vannak az összefogásnak.
- Közösségi felmérés
A közösségi felmérő ívek az előzetesen körvonalazódott kérdésekre, ötletekre reagáltak, részletesebb, aprólékosabb formában, mely által sokkal alaposabban, konkrétabban ismerhettük meg a lakosok véleményét az adott témában.
Összesen 79 db kérdőív került kitöltésre
Részletezés:
1.pont A kérdőíveket kitöltők 58%-a nő, 42%-a férfi
2.pont 60% 60 év feletti
35% 30 és 60 év közötti
5% 30 év alatti
3. pont 91% több, mint 10 éve él Foktőn
9% kevesebb, mint 10 éve él Foktőn
4.pont 59% nyugdíjas
18% más településen dolgozik
13% helyben dolgozik
10% jelenleg nem dolgozik
5.pont 100% szeret a településen élni
6.pont —-
7.pont Legtöbben a családi kötődést jelölték meg annak okaként, amiért szeretnek a településen élni. Sokan bejelölték a vidéki környezet és a hagyományok tiszteletét, ápolását és aszínes kulturális programlehetőségeket.
8.pont Arra a kérdésre, hogy milyen szolgáltatás hiányzik, az alábbi válaszok találhatóak: takarékszövetkezet, bankautomata, zöldséges, a fiataloknak szórakozóhely, szociális otthon, javító kisiparosok, barkács – és horgászbolt, cukrászda, strand, Duna-parti pihenőhely, fogorvos, bölcsőde, Waldorf iskola. Ezek közül néhányat érdemes megfontolni és az anyagi hátteret megteremtve megvalósítani.
9. pont A zöldterület minősége többségében 3 és 4 pontot
a közlekedés zömében 3 és 4 pontot
a közbiztonság többnyire 3 pontot
a köztisztaság állapota legtöbb esetben 4 és 5 pontot
az utak minősége legtöbbször 3 és 4 pontot
a közösségi élet zömében 3 és 4 pontot
a kulturális- és egyéb rendezvények többnyire 3 és 4 pontot kapott.
A lakosság véleménye rövid-és hosszútávra előrevetíti a feladatokat, nagy feladat és sok munka, mire ezek a számok négyesre és ötösre változnak!
10.pont A válaszolók 81%-a jól, de legalábbis nagyjából ismeri a falu történetét és ismereteit bővítené.
11. pont 84%-nak nincsen semmilyen képi-tárgyi- vagy írásos emléke
12.pont 16%-nyi válaszadó – akinek van ilyen emléke-, szívesen kölcsön adná azt.
13.pont Mely rendezvényeken, programokon venne részt a jövőben kérdésre legtöbben a kiállítást és a kirándulást jelölték meg, sokan színházlátogatást, állatokkal kapcsolatos rendezvényeket, filmvetítést, fiatal művészek által szervezett rendezvényeket, zenei programokat, képzéseket, tanfolyamokat jelöltek meg, kevesebben közéleti rendezvényeket, sporttal kapcsolatos programokat és DISCO-t szeretnének. Egyéb igény gasztro programok, horgászverseny,faluszépítő programok. Természetesen ezek az igények a kitöltők korosztályát jellemzik, akik többségében nyugdíjasok.
14.pont 77% nem tagja semmilyen civil szervezetnek.
15.pont 23%, aki tagja valamilyen civil szervezetnek, a nyugdíjas klubot, a sportbaráti kört, a sportegyesületet, a református egyházat jelölte meg, illetve egy személy egy vidéki egyesületet.
16. pont Milyen témájú képzésen, foglalkozáson venne részt kérdésre a legtöbben a régi mesterségek megismerésén, azután az egészséges életmóddal kapcsolatos foglalkozáson, utána az elsősegély nyújtási képzésen és legkevesebben a gyermekneveléssel kapcsolatos foglalkozáson vennének részt.
17. pont A kitöltők 67 %-a úgy érzi, hogy ha szükséges, össze tudunk fogni, illetve
sokat segítünk egymásnak.
33% érzi úgy, hogy nincs megfelelő összefogás.
18.pont 78% részt venne faluszépítő akcióban
19.pont 91% részt venne a helyi hagyományok felelevenítéséről szóló programban.
20.pont Legtöbben kiállítást, illetve a település hagyományairól szóló programokat látnának szívesen. Sokan jelölték meg a helyi értékek napját, közösségi találkozókat és nyári turisztikai fesztivált. Kevesebben a közösségek szomszédolását, szomszédünnepet szeretnének. Egyebek közt írtak még táncházat és kutyatartás oktatását.
21. pont A válaszolók 96%-a szívesen venné a település értékeit, hagyományait bemutató kiadványt.
22. pont: 94% szerint szükség lenne a biztonságosabb közlekedést segítő programra.
23. pont 70% szerint a település valamennyi lakosának szüksége lenne erre.
24. pont: Ötletek, vélemények:
– életviteli tanácsadás „rászorulóknak”,
– a betelepülőkkel, „szektásokkal” szemben nagyfokú a bizalmatlanság, a fásítás, erdősítés a belső kertekben nem helyes,
– az önkormányzat által megvásárolt ingatlanokat karban kellene tartani,
– az Aradi utcában a fekvőrendőrök megszüntetése,
– falunapon pénteken ne retro disco legyen,
– mindig az kritizál, aki nem vesz részt semmilyen rendezvényen,
– hazafias szavalóverseny
– az elhanyagolt járdák tisztántartása
– Waldorf iskola,
– idősek otthona,
– térfigyelő kamera rendszer telepítése ,
– kóbor kutyák ügyének megoldása,
– turisztika fellendítése,
– bölcsőde,
– horgásztó megvalósítása,
– a foktői Duna part kirándulásra, strandolásra alkalmassá tétele,
– kukoricafosztás
Összegzés:
A kitöltők zömében a közép- és az idős korosztályhoz tartoztak, így – ha objektíven akarjuk a lakosság véleményét értékelni-, megállapítható, hogy ezek a vélemények és igények az ő korosztályuknak felelnek meg. Nyilvánvaló, hogy egy huszonéves fiatal inkább szórakozna, esetleg képzésre, munkahelyre lenne igénye. Viszont a kérdőív kitöltése, a véleménynyilvánítás a fiatalabb lakosok részére is adott volt. Hogy miért nem éltek ezzel a lehetőséggel, annak számos oka van. Egyrészt szociológusok és társadalomtudósok elemzik az X és Y generációhoz tartozó fiatalok szokásait, megváltozott életvitelüket, elidegenedésüket… stb. Másrészt az is megállapítható – személyes tapasztalattal megerősítve – hogy aki dolgozik, gyakran két-és három műszakban van foglalkoztatva, vidékre járnak, nyolc óra helyett tízet vagy még többet dolgoznak. Sokkal egyszerűbb ilyen napi ritmus mellett az okos telefon és a facebook segítségével kapcsolatokat építeni, információkat cserélni. Mind a kérdőívek, mind a közösségi beszélgetések újra-és újra a fiatalok problémáját hozták a felszínre, sajnos azt be kell látni, hogy ezek nagy részét az önkormányzat illetve a közösségszervező nem tudja megváltoztatni, megoldani. Amit tettünk és amit tehetünk Foktőn közösségépítés terén:
(Az elmúlt egy-két évben a faluban lényegesen több program és kulturális esemény történt, mint a korábbi években)
- indítottunk számítógépes tanfolyamot nyugdíjasoknak,
- évente kétszer kiállítást rendeztünk helyi alkotók műveiből és különböző gyűjteményekből,
- évente falunapi rendezvény,
- harmadik éve kirándulást szervezünk a testvértelepülésre, Erdélybe ( az útiköltséget az önkormányzat fizeti ),
- nőnapi rendezvény a falubeli előadók közreműködésével,
- szüreti bál és felvonulás
- baba-mama klub
- rendszeres filmvetítés gyerekeknek és felnőtteknek,
- foktői vagy Foktőről elszármazott érdekes emberek bemutatása egy sorozat keretében
- színházlátogatás évente kétszer ( a buszt az önkormányzat fizeti)
- havonta megjelentetjük a Foktői Hírmondót
- könyvtárban egyéb kulturális programok
- ingyenes internet használat szintén a könyvtárban
- az előző évben született gyerekeknek fát ültettünk
- játszóház és kézműves foglalkozás gyerekeknek évente háromszor
- gyereknapi műsor
- megjelent Foktő történetét bemutató kiadvány
- nyáron a fiatal korosztály részére programokat szerveztünk
- elkészült a gördeszka pálya
- augusztusban átadtuk a tájházat (szilvalekvár főzéssel)
- szeptemberben szüreti műsor és bál
